M�rcius 7, szerda 16:57

A mai d�lut�n eddig meseszer�en alakult. De most komolyan.

Az eg�sz �gy kezd�d�tt d�l el�tt n�h�ny perccel, hogy bemondt�k a hangosbemond�ba, hogy mindenki menjen haza, mivel cs�t�r�s van az alagsorban. Persze, hogy r�gt�n ujjongani kezdt�nk valamennyien, mivel lett volna m�g h�rom �r�nk, �gy viszont szabad volt az eg�sz d�lut�nunk!

Miut�n az eg�sz iskola kit�dult, a k�r�lbel�l hatsz�z di�k egyszerre pr�b�lt meg felpr�sel�dni az �ppen �rkez� buszra. Mi egyn�h�nyan el�re l�ttuk, hogy rem�nytelen lenne a pr�b�lkoz�s, �gy ink�bb gyalogosan indultunk meg a hazafel� vezet� �ton. A szok�sos kis t�rsas�g j�tt �ssze, akikkel a cukr�szd�ban is voltam. �k n�h�nyan voltak azok a szem�lyek az oszt�lyban, akikre nyugodt sz�vvel mondtam, hogy ugyan �r�ltek, de remek emberek. Na j�, D�ra kiv�tel, mert � r� az els� jelz� nem igaz, � a komolys�g mintak�pe. H�rom sz�val tudn�m �t jellemezni: fegyelmezetts�g, c�ltudatoss�g, szer�nys�g.

Igaz�b�l nem is �rtem, hogy gondolhatja a Tibi, hogy valaha is lesz es�lye D�rin�l, mikor �k �g �s f�ld. L�ke bar�tunk azonban m�gis mindent megpr�b�lt m�r az �vek folyam�n, hogy bar�tn�mnek felt�nj�n, majd eleped �rte, D�ra azonban vagy nem veszi, vagy nem akarja �szrevenni, hogy Tibi bizony nagyon bele van z�gva.

A gondolataimb�l M�t� r�ngatott vissza, mikor viccesen megl�b�lta a kez�t az arcom el�tt.

-         Teljesen elbambult�l – felelte nevetve, mire �n lesajn�l� pillant�st k�ldtem fel�.

-         Ha �gy lenne, nem tudn�k el�re haladni, mert m�r r�g a kocsik el� l�ptem volna – v�laszoltam.

-         Akkor is kiss� el vagy ma var�zsolva, nyusz�-musz� – mondta, s k�zben �gy vigyorgott, hogy csod�ltam, m�g nem esett ki a saj�t sz�j�n.

-         H�nyszor k�rtelek m�r, hogy ne h�vj �gy? – k�rdeztem j�tszott-s�rtetten, mivel val�j�ban nem zavart a jelz�, az �vek alatt rengeteget aggatunk m�r egym�sra. Azt�n, mivel M�t� nem felelt semmit, gonoszan tov�bb f�ztem a sz�t. – T�nyleg, m�zes puszedlim, mi van azzal a szupertitkos projekttel, amir�l m�ltkor besz�lt�l?

M�t� arc�r�l lefagyott mindennem� mosoly, helyette f�lig v�r�s�d�tt. Azt hiszem, rendesen r�hoztam a fr�szt, nehogy Kata el�tt kider�lj�n, hogy a projekt t�rgya �ppen �, ugyanis M�t� szeretn� �t randev�ra h�vni.

-         Nem tudom, mir�l besz�lsz, Luca – ny�gte v�g�l, s k�zben k�ny�rg� pillant�sokat k�ld�tt r�m.

-         De, tudom �n, hogy te tudod, hogy �n tudok arr�l, amit te csak tudni akarsz. – Mire ezt a mondatot kimondtam, a nyelvem m�r szinte �sszegabalyodott.

-         Ez volt azt�n a mondat – mondta elismer�en Dani, majd f�ttyentett is hozz�. – Na, magyar�zza m�r el valaki, hogy mir�l van sz�!

-         Semmi-semmi, ez a mi M�t�nk mag�n�gye – legyintettem.

-         �s m�sok mag�n�gy�be nem sz�p dolog belesz�lni – sz�lt h�tra D�ra.

-         Bizony, D�rik�nak igaza van – helyeselt Tibi is, hogy �lmai n�j�nek felkeltse figyelm�t, de terve balul s�lt el, ugyanis bar�tn�m semmit nem ut�l jobban a vil�gon, mint ha valaki D�rik�nak sz�l�tja.  

-         Pedig engem �rdekelne, hogy M�t�nak milyen kis titkai vannak – mondta Kata, mire �n gonoszan elvigyorodtam, �pp �gy, mint az eml�tett n�h�ny perce.

-         �h, sok mocskos titka van, egy eg�sz d�lut�n nem lenne el�g mindet felsorolni. Na de ez a titok mindenen t�ltesz – v�laszoltam neg�desen, mire M�t� k�nj�ban csak a szemeit forgatta.

-         Elmes�led? – Kata ebben a pillanatban olyan kisl�nynak t�nt, ahogy a sr�c fel� fordul, akinek a titka bizony nem m�s, mint hogy bel� van z�gva.

-         Tal�n majd egyszer, ha ett�l a n�szem�lyt�l kell� t�vols�gban lesz�nk – felelte M�t�, �s k�zben jelent�s�gteljes pillant�sokat vetett fel�m.

-         �n a helyedben szav�n fogn�m – nevettem, majd miel�tt kedvenc puszedlim v�laszolhatott volna valami ep�set, Danival kezdtem diskur�lni.

-         L�ttad tegnap este a V�szhelyzetet? – k�rdezte �, s mivel az egyik kedvenc sorozatomr�l volt sz�, m�g el nem v�ltunk egym�st�l, err�l besz�lgett�nk.

Legal�bb ezzel M�t�nak is megadtuk a lehet�s�get, hogy Kat�val besz�lgethessen �des kettesben.

Mikor haza�rtem egy ut�n p�r perccel – mivel eg�szen haz�ig gyalogoltam, a t�bbiek meg a mi meg�ll�nkban sz�lltak buszra -, a nagyi megd�bbenve konstat�lta, hogy mit keresek m�r idehaza. Ami az illeti, engem is letagl�zott a jelenet, ami fogadott. Ugyanis az �n �zvegy nagymam�m a nappaliban valami iszony� cs�p�g�s zen�re kering�z�tt a… jesszusom, a mama a sepr�vel t�ncolt. Nem is tudom, melyik�nknek k�ne most egy orvosi beutal�, nekem, ami�rt ilyet l�ttam, vagy neki, ami�rt ezt tette. Az egy dolog lenne, ha az ember mag�ban t�ncol, na de a sepr�vel?

A jelenet �ta ki sem merek j�nni a szob�mb�l, vajon mit l�tn�k, ha el�b�jn�k. Marcellnak ink�bb nem mes�lek a nagyi k�l�n�s szok�sair�l.

Aprop� Marcell. Amikor ma hajnalban, m�g suli el�tt felvetettem neki is, hogy Annusnak is j�nnie k�ne vel�nk Ag�rdra ny�ron, el�gg� fel�l�nk�lt. Minden bizonnyal ilyen hat�ssal van az emberre, ha szerelmes. Ugyanis az �tletem ut�n m�r koffeinre sem volt sz�ks�ge, hogy fel�bredjen. Irigylem �ket a boldogs�guk�rt.

-*-

M�rcius 9., p�ntek, 07:32

Ritka eset, hogy ilyen kor�n �rjek be az iskol�ba, de mivel ma szakad� es�re virradtunk, dr�ga b�ty�m felaj�nlotta, hogy behoz, csak akkor kiss� hamarabb �rek be, mint szoktam. Na, ez legyen a legnagyobb trag�di�m az �letben.

P�ntek ellen�re nem vagyok valami h�tv�gev�r�s hangulatban, ugyanis nyomaszt ez a sz�rny� id�j�r�s. Hi�ba k�pzeltem el magamban sz�pen, hogy sz�p napos id�nk lesz a h�tv�g�n, el� lehet majd hozni a hinta�gyat, �s kicsit hever�szni, az es� mindent elront.

Egy valami miatt v�rom csak, hogy v�gre v�kendre cs�ngessenek, m�gpedig, hogy akkor �jra l�thatom �ront. A mozi �ta csak �zeneteket v�ltottunk, de ezek k�zel sem olyanok, mint szem�lyesen besz�lgetni, hiszen hi�nyzik bel�le, hogy l�ssam �t, az arckifejez�seit, a mozdulatait.

Vajon ezt mivel lehetne defini�lni? K�ros �ron-hi�ny?

No nem baj, ha minden j�l megy, alig tizenk�t �ra m�lva m�r l�thatom �t. Csak lenne m�r este…

-*-

18:52

Zsuzsa n�ni term�szetesen ma is volt olyan dr�ga �s kedves a mi szeretetrem�lt� oszt�lyunkkal, hogy �r�k ut�n bent tartson minket pr�b�lni, elv�gre nem �ghet�nk le Micimack�val az eg�sz iskola el�tt. Hi�ba nyafogtak-hisztiztek egyesek, hogy ez nem fair, mert m�r h�tv�ge van, �t nem igen tudt�k meghatni, �gy k�vetkezett a szok�sos: katasztrof�lis nyikorg�s, �nekl�sre egy�ltal�n nem eml�keztet� ricsaj.

Szeg�ny tan�rn� minden bizonnyal nem gondolt r�, hogy ez milyen hat�ssal lehet m�r az � kor�ban, mi csak egyszerre azt vett�k �szre, hogy a sz�v�hez kap, majd �sszeesik. �pp �gy, mint a filmeken. A t�bbiek persze r�gt�n elkezdtek hiszt�ri�san vis�tani, vagy fejvesztve futottak a folyos�n seg�ts�g�rt. Szerencs�re n�h�nyaknak volt annyi l�lekjelenl�te, hogy telefon�ljanak a ment�knek, illetve megpr�b�lj�k a lehet� legjobban ell�tni, nehogy m�g nagyobb trag�dia t�rt�njen.

-         Az Isten szerelm�re, mi t�rt�nt? – j�tt be idegesen az igazgat� a vis�toz�sra, de amint megl�tta Zsuzsa n�nit falfeh�r arccal, �tv�ltott aggodalmasra.

-         M�r sz�ltunk a ment�knek, igazgat��r, �s n�h�nyan elmentek a tan�riba �s az orvosiba tov�bbi seg�ts�g�rt – hadartam gyorsan, k�zben a tan�r oszt�lyf�n�k�nk pulzus�t tapintgatta, nyilv�n � sem tudta, enn�l mi t�bbet lehet tenni egy ny�lv�n sz�vinfarktust kapott szem�llyel.

Nagy sok�ra v�gre meghallottuk a t�volban a ment�aut� szir�n�j�t, �gy h�t lefutottunk D�r�val a kapuba, hogy mutassuk az utat, hol a beteg. Mire vissza�rt�nk, imm�r a ment�s�kkel, Zsuzsa n�nit m�r egy halom ember �llta k�rbe.

-         Utat, engedjenek �t minket! – kiab�lta az egyik ment�s.

Miut�n v�gre odaf�rtek, �s az igazgat�t is arr�bb tess�kelt�k, � remeg� hangon megk�sz�nte az oszt�lynak, amit tett�nk – ja, hogy sz�vrohamot okoztunk a tan�rn�nek -, majd hazak�ld�tt valamennyi�nket.

A buszmeg�ll�ban n�ma cs�ndben �lltunk, senkinek nem volt hangulata megsz�lalni, csak d�bbenten n�zt�k, ahogy lassan kitolj�k Zsuzsa n�nit a hord�gyon, beemelik az aut�ba, majd szir�n�zva elhajtanak az es�ben. Abban a pillanatban az j�rt a fejemben, hogy l�m, mily’ t�r�keny is az emberi �let. �s ahogy a t�bbiekre n�ztem, �k is valami hasonl�n gondolkodhattak.

Magamban elrebegtem egy im�t a tan�rn��rt.

Mikor haza�rtem, �s v�gre a szob�m mag�ny�ban tudhattam magamat, el�t�rtek bel�lem a k�nnyek. Az ijedts�g, a k�ts�gbees�s v�ltotta ki �ket bel�lem, �s csak nem tudtam abbahagyni, hiszen ah�nyszor csak r� gondoltam, megjelent el�ttem Zsuzsa n�ni falfeh�r arca �s az a pillanat, ahogy f�jdalomt�l eltorzultan esik �ssze mik�zben a sz�v�hez kap.

Tal�n egy �r�n �t zokogtam m�r, mikor Marcell j�tt be a szob�mba. Mikor k�nnyes pillant�somat r�emeltem, hirtelen nagyon fontosnak �reztem, hogy meg�lhessem a b�ty�mat, �s � �gy szor�tson mag�hoz, hogy elfelejtsem, milyen egy kegyetlen vil�gban is �l�nk.

�s Marcell �lelt mag�hoz, nem k�rdezett, csak szor�tott �s ezzel megnyugtatott. Hossz� percek teltek el ism�t, mire remeg� hangon el tudtam neki mondani mi t�rt�nt.

-         Nem a ti hib�tok, Luca. Egy sz�vinfarktus b�rmikor fell�phet – v�laszolta gyeng�den, s kiss� eltolt mag�t�l, hogy a szemembe n�zhessen. – Hallod? Ti mindent megtettetek, hogy seg�tsetek. A t�bbi az orvosok dolga, �s hidd el, meg fog gy�gyulni. Lehet, hogy m�r a tavaszi sz�net ut�n arra mentek be reggel, hogy ott �l az asztala m�g�tt, �s dolgozatokat lobogtat fel�tek – mondta mosolyogva. �s az � felt�telez�se az �n ajkaimra is mosolyt csalt, hiszen annyira Zsuzsa n�nire vallana, hogy r�gvest a sz�net ut�n sz�monk�r�st �rasson vel�nk.

-         �gy szeretn�k dolgozatot �rtunk matekb�l – s�hajtottam.

-         Ne agg�dj, fogsz! Most viszont menj, mosd meg az arcod, pakolj �ssze, �s menj�nk �t any��khoz! – adta ki a parancsot, mire megad�an b�lintottam, �s azt tettem, amit mondott, pr�b�ltam visszar�ngatni magam a norm�lis vil�gba.