A n hossz ujjaival dobolt az asztallapon, s unottan szemllte a kocsma vendgeit. Az egyik tl szrke volt, a msik mlt hten szerepelt az jsgban, a harmadik mr egyszer megfenyegette hallosan, a negyedik mr megint tl rdektelen, s gy tovbb.
Rita Vitrol nem tallt megfelel alanyt legjabb cmlap-sztorijhoz. Csaldottan kortyolt egy jabbat vajsrbl, majd ismtelten vgigsimtott pennja tollazatn, htha megszlln t az isteni szikra.
S abban a pillanatban megdbbent esemny szem- s fltanja lehetett.
Hirtelen vgdott ki a Szrnyas Vadkan ajtaja, majd gyors egymsutnban kt alak masrozott be rajta. Nem is akrkik!
Rita nagyon hegyezte a flt, hogy minden egyes momentumot elcspjen, s kzben mr a pennja is munkra kszen remegett a pergamen felett, s a fekete tinta izgalmban szinte frcsgtt egy ngyzetmteres krnyezetben mindenre, de kivltkpp jl mutatott az jsgrn orrn.
- Akkor is meg kell hallgatnia, Mr. Malfoy! El kell mondanom magnak… - kiablt a fiatalabbik frfi, de Lucius lthatan r sem hedertett.
- Adj egy whisky-t, de gyorsan! – morogta a hallfal a kocsmrosnak, mire az hiper sebessggel tlttt neki. Lucius egy hzsra itta ki az egsz tartalmt.
- Beszlnnk kell, hallja? – idegeskedett tovbb az „ldz”, de Malfoy igyekezett t tovbbra is semmibe venni, levegnek nzni.
- Mg egyet! – mondta dhsen a egyfog pultosnak, mire az jra sznltig tlttte a poharat.
- Maga akarta… Ha nem mondhatom el, ht megmutatom. – Azzal egy gyors mozdulattal Ronald Weasley lerntotta a fejrl vrs parkjt, s elbukkant alla…
Rita Vitrol alig akarta elhinni, amit lt.
Megdrzslte a szemt, hogy biztosan csak belement valami, s hirtelen sznvaksg lett rajta rr, de utna is ugyanazt ltta.
Az egsz kocsmasereg meghkkenve nzte Ronald Weasley tejflszke tincseit, ami ksrtetiesen hasonltott a Malfoyokra oly jellemz sznre.
- Na, most mr szlthatlak apnak? – krdezte vigyorogva Ron, mire Lucius szvinfarktust kapva fordult le a szkrl.
Rita tudta, egy hnapra elegend cmlap-sztorit szolgltatott neki ez a kis incidens. |