Lassan lobbant lng a szvemben, de mgis oly hirtelen, hogy nem tudom, mikortl g. Csak azt tudom, hogy rted g, azrt kit nemrg mg gylltem. de most itt vagyunk, egyms mellett, egymsnak, s nem a klvilgnak. Hisz gysem rtenk, hogy mit rznk, hisz az szemkben mg azok vagyunk kik voltunk nemrg, kt utlkoz ellensg, tz s vz, kgy s oroszln.
Honnan is tudnk, mit gondolunk, hisz egymsnak sem mondjuk, mgis tudjuk, hisz rezzk mi a msik szvben elrejtzik. Egy pillants elg neknk, akr a folyosn vagy az ebd kzben, de ha erre sincs lehetsgnk, elbjunk a vilg ell. Hisz lesz egy ajtnk mindig is, ami megnylik, majd elrejt minket, mg itt lnk, ahov a hbor szele nem r el.
Ez az ajt lesz a mentsvrunk, ha a lebuks veszlye fenyeget bennnket, hisz a fokozatos vltozs nem sikerlhetne, hisz mr nincs elg idnk, a vsz kzeleg, s ugyan ki rten, ha kettnk bart, vagy akr szeret lenne. Mindenki tudn, itt mr elbb volt valami, de inkbb senki ne tudjon semmit, legyen ez a mi kis titkunk, s rejtzznk el a mi kis vrunkba, melyet, ha kell, mindig feltr a titkos ajtnk.
s ha te ott leszel mellettem, mr ms nem rdekel, olyan leszek, milyen csak veled tudok, tid leszek testestl-lelkestl. s itt mr nem lesznek falak, nem kell rejtznnk, csak ketten lesznk, te meg n. Ez az ajt az letnk, hisz itt vagy az enym, s n a tid, egyek s rkek. Csak lelj, s cskolj, ne flj! Nincs itt senki, kinek nem kell itt lenni, csak ketten vagyunk, s itt rkre boldogok maradhatunk.
De ha vletlen mgis lebuknnk, elrulnnk magunkat, szvnkbe ltnnak, megismernk szvnk fltett titkt, ht akkor larcot hzunk szvnkre, s hamis felt mutatjuk nekik, az majd eltakarja az igazsgot. Csak mi tudjuk majd, hogy mit is rznk, elbujdosunk a vilg ell, hiszen elrejt minket a titkos ajtnk, s segt megrizni a titkunk egy letre.
Egy valamit viszont nem rt tudni, egyszer vge a hbormentes idszaknak, megvltozik az letnk, s a msik oldalra kerlnk, jra ellensgek lesznk, de remlem, tudod, hogy tlem flned nem szksges, hisz ha nem is mondtam, szeretlek, s nem tudnlak bntani. s ha majd a harcmezn llunk, mr nem lesz ott a titkos ajtnk, mely mgtt elrejtzhetnk, s szerelmes szavakat vlthatunk. Sosem mondtuk ki, de mindketten tudjuk, hogy a msik mit rez, ht maradjon biztonsgban, zrja el a titkos ajtnk, oda ahov tartozik, s sose felejtse el, hogy mit rez egyms irnt az arany s a sr. A titkos ajtnk rizze a lakatot a szvnkhz, mely csak szmunkra ltezik, ms szmra csak egy testrsz lesz, mely addig dobban, mg a szvnkben lv lng ki nem g. |