Gyengesg, nem tbb az, mint egy llapot. Kt f tpusa van, testi s lelki. Tudja ezt mindenki, is ezek kztt volt, tisztban volt vele, mindenki valamilyen szinten gyenge. Htt a hideg kfalnak vetette, lbait mellkashoz vonta, fejt trdeire hajtotta, s halkan knnyezett. Stt jszaka volt, csak a Hold fnylett a fekete gen, a csillagokat felhk takartk. S ahogy ott lt a sttsgben, testt s lelkt tjrta a gyengesg, a szenveds.
Sosem rezte mg ennyire kiltstalan helyzetben, nem vgyott msra, mint hogy valaki leljn mell, tlelje a vllt, s hallja a szvdobbanst. De nem hallott semmi egyebet, mint a kontnerekben tel utn kutat macskk zrgst. Nem jrt arra egy ember sem, nemhogy mg t vigasztalja brki is. A magny keser trknt hatolt szvbe, nem volt kit szeretnie, nem volt kinek szeretnie, nem ismerte mi is a szeretet. Sosem volt igazi csaldja, csak egy rvahzi kisfi volt, akitl tartottak a trsai. Nem voltak bartai sem, csupn flsleges tnyezk voltak msok a szemben. De ezen a ksrteties jszakn lelkileg gyengnek rezte magt, vgyott msok trsasgra, mgsem volt mellette senki.
Egy stt rny suhant keresztl a siktoron, macskanyvogst hallott, s kutya ugatst, majd lptek kzeledtnek zajt. Egy ember sziluettje bontakozott ki a tvolban, hossz haja tncolt, mikzben a szl fjta, siets lptekkel haladt, cipje sarka visszhangot verve kopogott. Szaporn ugrott fel a fal tvbl, s egyenesen az rkez lny el llt, megragadta csukljt, s ersen maghoz szortotta az ismeretlent. A fiatal n meneklni prblt, de fogvatartja nem engedte, lelte t, mintha az lete mlna rajta, szre sem vve, hogy ldozata mr szinte fulladozik. Csak lelte, s hallgatta szvverst, mgnem teljes nmasg ereszkedett a keskeny utcra. Az alak elengedte a testet, mire az lettelenl esett a hideg aszfaltra.
- Ht te is itt hagysz? – suttogta csaldottan a sttsgbe, majd fagyos hangon kacagni kezdett. – Ht senki nem kr a szeretetembl? – hangja egyre lesebb lett, majd hirtelen elnmult. – Akkor tbb senki se vrjon tlem knyrletet! Legyenek msok gyengk, n a vilg legersebbje leszek! – vlttte vgl, majd egy botot hzott el kabtja zsebbl, amivel rni kezdett a levegbe.
Fnyes, zld betkkel jelent meg egy nv, Tom Rowle Denem, majd plcjval jra intett egyet a semmibe, s a betk trendezdtek, kiadva mindenidk leghatalmasabb sttvarzsljnak a nevt, Voldemortt.
- Nem leszek soha tbb gyenge! – sziszegte, majd lass lptekkel elindult a stt tvolba. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
